Tavasszal, általában április hónap folyamán általában szükségessé válik öntözőrendszerünk újbóli beüzemelése. Ehhez normális esetben nincs szükség különleges szakértelemre, a rendszer minimális ismeretének birtokában magunk is elvégezhetjük. Kivételt talán a centrifugálszivattyús (vagy házi vízműves) rendszerek beüzemelése jelent, hiszen ezeket a szivattyúkat fel kell töltenünk vízzel, sokszor a beragadt tengelyüket is meg kell mozgatni kicsit. A következő módon járjunk el: 1. Vezetékes vízzel táplált rendszer esetén:
Ha van szűrő beépítve a gerincszakaszon, akkor ellenőrizzük, hogy tiszta-e a szűrőbetét. Ezután nyissunk ki egy mágnesszelepet, hogy a gerincben lévő levegő a víz előtt szabadon távozhasson) különben nyomása megemelkedik és az összesűrített levegő nagyot üthet a szerelvényeken), majd nyissuk meg a főcsapot. Ha már víz jön a szórófejekből, akkor zárjuk el a mágnesszelepet. Ezután szépen sorban menjünk végig minden zónán a vezérlő manuális indítás menüpontja segítségével és ellenőrizzük, hogy a szórófejek a megfelelő irányba és távolságra szórnak-e. Ha mindent rendben találtunk, vagy kijavítottuk a hibákat, akkor állítsuk be a vezérlő automatikát, hogy akkor és a annyi ideig öntözzön, ahogy szeretnénk. Javasoljuk a 2-3 naponta történő öntözést nagyobb vízadagokkal. Ez rotoros szórófejeknél (pl. Hunter PGP, Hunter I-20, Hunter PGJ, Rain Bird 3504, Rain Bird 5000 sorozat, és az új MP Rotator fúvókáknál) 25-35 perc közötti beállítást, spray típusú szórófejeknél (Pl. Rain Bird 1804, Hunter Pro-Spray) 8-15 perc közötti öntözési időt, míg csepegtető cső esetén 60-90 perc üzemidőt jelent. 2. Szivattyús rendszer esetén:
Először a szivattyút kell beüzemelnünk. Ha télire külön tároltuk, akkor kössük vissza a rendszerbe és ellenőrizzük a csatlakozásokat. A rendszerben lévő szűrőt itt is feltétlenül ellenőrizzük, majd a vezetékes vízhez hasonlóan úgy indítsuk el a szivattyút, hogy egy mágnesszelepet nyitott állásba kapcsolunk előtte. Ha centrifugál szivattyú szolgáltatja a vizet, akkor annak szivattyúházát (akár az egész szívócsövet) teljesen töltsük fel vízzel a szivattyúház tetején található töltőcsavaron keresztül. Ha a ház teljesen fel van töltve vízzel, akkor az önfelszívó szivattyúk már képesek felkapni a szívócsövön keresztül a vizet (általában kidolgozzák a bent rekedt levegőt). Normál szívású szivattyúnál az egész szívóágat fel kell tölteni vízzel. A búvárszivattyúkat nem szoktuk felhúzni télire, így azokat csak csatlakoztatni kell az elektromos hálózathoz. Ha a szivattyú biztonsággal elindult, szállítja a vizet és a kinyitott zónán szépen öntöznek a szórófejek, akkor zárjuk le a mágnesszelepet és győződjünk meg róla, hogy a szivattyút vezérlő elektronika (pl. press control) a zóna lezárása után lekapcsolja-e a szivattyút. Amennyiben a szivattyú nem áll le, akkor szervizelni kell a vezérlő egységet, hiszen ez a probléma nagyon gyorsan a szivattyú tönkremeneteléhez vezet. Ezek után az előzőeknek megfelelően sorban menjünk végig minden zónán a vezérlő manuális indítás menüpontja segítségével és ellenőrizzük, hogy a szórófejek a megfelelő irányba és távolságra szórnak-e. Ha mindent rendben találtunk, vagy kijavítottuk a hibákat, akkor állítsuk be a vezérlő automatikát, hogy akkor és a annyi ideig öntözzön, ahogy szeretnénk.
Az öntözőrendszer újraindítása |
E készülékben a gyártó az ipari technológiát kicsinyítette le lakossági használatra, így a primer hőcserélő mérete közel háromszorosa, míg a szekunder hőcserélő közel kétszerese a konkurens készülékekének. Ennek köszönhetően bizonyos körülmények között elhagyható a hőközpont létesítése, mellyel a készülékválasztáskor még helyet is spórolhatunk, és emellett 13,1 l/min átfolyó melegvizet kapunk, Δt=30°C hőmérsékleten.
Mindemellett a készülék – akárcsak az egyedülálló termékválaszték többi kazánja és vízmelegítője – azonos vezérlővel vannak ellátva, ami lehetővé teszi a könnyű kezelést a felhasználók és szakemberek számára. A csatlakoztatott külső hőmérsékletérzékelő optimalizálja a fűtést, a helyiségek komfortjának növelése érdekében, a kazán minél alacsonyabban hőmérsékleten tartása mellett a lehető legnagyobb hatékonyság eléréséhez.