Hőszivattyúk
Hőszivattyú
A hőszivattyú egy elektromos árammal működő energiatermelő berendezés, amely a környezetben (levegő, talaj, víz) felhalmozódott hőt összegyűjti, és azt fűtésre, hűtésre, használati meleg-víz előállítására használja fel. A hőszivattyút megújuló energiának lehet és kell is tekinteni, mivel nagyrészt a környezet (levegő, talaj, víz) hőenergiáját hasznosítja fűtési vagy hűtési energiaként kis mennyiségű villamosenergiából (körülbelül 75 és 25 % a megoszlás). Ezt mind sokkal jobb hatásfokkal csinálja, mint a hagyományos fűtőberendezések. Mindezen felül nagyon alacsony a karbantartási igénye. Típusait tekintve vannak monoblokk levegő-víz hőszivattyú, osztott (split) levegő-víz hőszivattyú és osztott levegő-víz hőszivattyú integrált HMV tartállyal. Alapvetően a hőszivattyú telepítés felületfűtéshez alkalmazható a leghatékonyabban. Lehetőség van még meglévő radiátoros fűtéshez alkalmazni a hőszivattyút fűtés korszerűsítésként a kondenzációs kazán helyett/mellé.
Hőszivattyús fűtési rendszerre való korszerűsítés esetén nem csak a környezetét védik, hanem pénz is takarít meg. A rendszert szakképzett kollégáink igazítják az Ön fűtési igényeihez, így az a leghatékonyabban fogja Önnek a szükséges hőmennyiséget biztosítani.
Cégünk hőszivattyú értékesítésével és telepítésével is foglalkozik!Árajánlat kéréséhez keressen minket az info@complexbt.hu e-mail címen, a +36-30-387-0076 telefonszámon vagy érdeklődjön személyesen az üzletünkben. |
|---|
Mi az a hőszivattyú?
A hőszivattyú egy olyan energetikai berendezés, mely nagy energiahatékonysággal képes ellátni az adott ingatlan fűtését, hűtését és használati melegvíz előállítását. Az alábbi hőszivattyú típusok vannak:
- levegő-levegő hőszivattyúk (ezeket szoktuk klímának hívni a köznyelven)
- levegő-víz hőszivattyú
- víz-víz hőszivattyú
- talaj vagy földszondás hőszivattyú
A hőszivattyút megújuló energiának lehet és kell is tekinteni, mivel nagy százalékban a környezet (levegő, talaj és víz) energiáját hasznosítja villamosenergia felhasználásával (körülbelül 75 % és 25 % a megoszlás) és ezt jobb hatásfokkal, mint a hagyományos fűtési rendszerek.
Hőszivattyú működése
A hőszivattyú villamosenergia felhasználásával az alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékletű közegből képes energiát kinyerni és ezt felhasználva fűtési, hűtési energiát vagy használati melegvizet előállítani. A hőszivattyú ezeket a folyamatokat mind energiahatékonyan viszi véghez. A rendszer hatékonyság a fajlagos fűtőteljesítménnyel (CoP) jellemezhető. A CoP (Coefficient of Performance; EER hűtés esetén) azt mutatja meg, hogy a hőszivattyú által leadott hasznos hőteljesítmény hányszorosa a működtetéséhez felhasznált hajtási teljesítménynek. A napjainkban elérhető modern készülékek elérik az 4-5-ös hatékonysági tényezőt – CoP értéket is. Ez azt jelenti, hogy egy egységnyi villamos energiával 4-5 egységnyi hőenergiát állíthatunk elő, szemben mondjuk az elektromos fűtéssel ahol egy egység villamos energiával egy egységnyi hőenergiát kapunk.
Levegő-víz hőszivattyú típusai
Monoblokk hőszivattyú: A monoblokkos hőszivattyús rendszerek egyetlen egy egységből állnak, ahogy a neve (mono – egyetlen) is jelzi számunkra. Ez egy kültéri egység és a már előre kialakított vizes fűtési rendszernek a vízcsöveire kell csatlakoztatni, plusz a működéshez szükséges áramot kell biztosítani kültéren. Beüzemeléséhez nincsen szükség olyan szakemberre, aki specializálódott a hűtőkör megbontásához és szereléséhez. Azonban fontos kiemelni, hogy mivel a vízcsövek mennek be az ingatlanba fel kell tölteni speciális fagyálló folyadékkal és biztosítani kell a megfelelő hőcserélést beltéren, mivel nem keveredhet a fagyállós víz a fűtési rendszer vizével.
Osztott levegő-víz hőszivattyú: Az osztott rendszerű levegő-víz hőszivattyúk két egységből állnak: egy kültéri és egy beltéri egység. Ezeket már össze kell kötni hűtőkör szinten is csővezetékekkel, ennek okán ehhez már olyan szakemberre is szükségünk van, aki nem csak a vízvezetéket köti össze, hanem a hűtőkörrel is van jogosultsága dolgozni. Ez természetesen lehet két külön szakember is. A hőszivattyú beltéri egységére kell rákötni a fűtési vizes rendszert, valamint a működéshez szükséges áramot.
Osztott levegő-víz hőszivattyú integrált HMV tartállyal: Hasonló az előző ponthoz, annyi különbséggel, hogy a beltéri egység az egyben egy háztartási melegvíz tartály is. Méretezés tekintetében mindenféleképpen figyelembe kell venni, hogy a gép bizonyos időközönként ki fog állni HMV-t készíteni, ami akár komolyabb hanghatással is járhat és akkor éppen nem készít fűtési melegvizet, valamint nem csak a fűtési szezonban fog működni a gép, hanem a többi évszakban is, aminek a hanghatására fel kell készülni. Ezen felül ezen berendezések jóval drágábbak, mint a sima osztott társaik. Ezen a ponton kell mérlegelni, hogy megéri-e nekünk a többletköltséget azzal szemben, hogy a meglévő kazán készíti a melegvizet vagy villanybojler.
Az osztott rendszerű hőszivattyú nagyobb beruházási költséggel jár, azonban kisebb lesz ebben az esetben a fűtési rendszer hővesztesége, így még hatékonyabban tud üzemelni a rendszerünk, mint a monoblokk hőszivattyú. A beltéri egységbe integrált HMV tartély a beltéri egység méretét jelentősen megnöveli, azonban a modern kivitelezés miatt esztétikus a megjelenése.
Levegő-víz hőszivattyú rendszer lehetséges hőleadó egységei
- Padló- és falfűtéshez, valamint mennyezethűtéshez
Alapvetően a hőszivattyú telepítés felületfűtéshez (padló, fal) alkalmazható a leghatékonyabban. Padlófűtés esetén elegendő az alacsonyabb (35-40, maximum 45 °C) előremenő vízhőmérséklet. Padlófűtés mellett mennyezethűtést is ki szoktak alakítani, ha szeretnénk hűtésre használni a hőszivattyút. Sok esetben régebbi kondenzációs kazánokat szoktak kiváltani hőszivattyúval, ahol padlófűtés volt, mert sok esetben elegendő lehet a kondenzációs gázkazánt lecserélni hőszivattyúra (de természetesen van lehetőség meghagyni a jelenlegi rendszert is, sőt javasolni is szoktuk, ha jól működik a rendszer). Azonban az esetek túlnyomó többségében komolyabb gépészeti átalakítások és rendszer átmosás is szükséges, ha régebbi rendszerről van szó.
- Radiátor
Sok esetben meglévő radiátoros fűtéshez szeretnénk alkalmazni hőszivattyút fűtés korszerűsítésként a kondenzációs gázkazán helyett/mellé. Ebben az esetben az előremenő vízhőmérséklet a rendszerben akár 60-70 °C is lehet. A hőszivattyú hatékonyan 45 °C-os vizet tud előállítani maximum (kivéve a High Temperature kivitelű hőszivattyúk, de ezek már kevéssé elérhetők a piacon és régi típusú R410A hűtőközeggel rendelkeznek), afelett már a CoP értéke nagy mértékben csökken, valamint a kompresszor is jobban dolgozik, ami azt jelenti, hogy emiatt az élettartama is csökkenhet a gépnek. Ezen felül komolyabb mínuszokban a hőszivattyúk jelentős része már nem is képes leadni a névleges teljesítményét. Radiátoros meglévő rendszer esetén az alábbiakat tudjuk javasolni.
- Megfelelő az előremenő vízhőmérséklet a hőszivattyú számára: Előfordulhat, hogy a radiátoros rendszer is úgy lett kialakítva, hogy 40-45 °C-os előremenő vízhőmérséklettel üzemel. Ekkor a következő lépés egy helyszíni felmérés lenne és egy hőszükségletszámítás ezzel párhuzamosan, ami azt határozza meg, hogy mekkora az ingatlan hővesztesége és ez alapján tudunk mondani egy hőszivattyú teljesítményt géptől függően (figyelembe véve, hogy -5°C és -15 °C-ban mekkora a leadott teljesítménye a gépnek). Ez azért nagyon fontos, mivel alulméretezés esetén a hőszivattyú nem fogja tudni előállítani a megfelelő hőmennyiséget, amivel az ingatlan kifűthető, túlméretezés esetén pedig nem fog megfelelően működni a hőszivattyú (gyakran le fog állni és be fog indulni, ami a kompresszor tönkremeneteléhez vezethet). Ezen felül a hőszivattyúk között (teljesítménytől függően is) több százezer forintos különbségek lehetnek.
- Amennyiben nem megfelelő az előremenő vízhőmérséklet, úgy lehetőség lehet a radiátorfelületek növelése, ami bizonyos radiátoroknak a cseréjét jelenti nagyobbra (szélesebb és mélyebb akár), mert ezzel el tudjuk érni azt, hogy az alacsonyabb előremenő vízhőmérséklet is elegendő legyen a hőszivattyú számára és így is megfelelő hőérzetet tudjunk biztosítani az adott helyiségben. Ennek kapcsán is elengedhetetlen a hőszükségletszámítás, mivel ennek egyik eredménye, hogy helyiségenként/szobánként is tudunk hőveszteséget becsülni és radiátorméretezéssel van lehetőség arra, hogy megállapítsuk, hogy mekkora és milyen típusú radiátorra van szükségünk ahhoz, hogy 45 °C-os előremenő vízhőmérséklettel mínusz fokokban is biztosítani tudja a megfelelő hőteljesítményt.
- Radiátorok cseréje fan-coil rendszerre, bővebben alább.
- Alternatív fűtési rendszer kiépítési, fűtésre optimalizált klímákkal, bővebben a klímás fűtésről. Ez a megoldás azért lehet előnyös, mivel egy hőszivattyús beruházás 6 millió környékén indul, amely a gépet és komolyabb gépészeti átalakításokat foglal magába, míg egy nagyobb ingatlan felszerelése fűtésre alkalmas klímákkal ennek harmada, fele is lehet és két teljesen független rendszer kapunk (gázkazán és klíma), valamint ezzel együtt a hűtés is meg van oldva.
- Hőszivattyú meglévő radiátoros és padlófűtéses rendszerhez
Elképzelhető, hogy a meglévő ingatlanban padlófűtés és radiátor is van. Itt a radiátorok miatt lehetséges, hogy szintén magasabb az előremenő vízhőmérséklet, ebben az esetben a legkézenfekvőbb a meglévő radiátorfelület növelés (ahogy fentebb írtuk) vagy kiegészítésként fűtésre optimalizált klímák telepítése.
- Hőszivattyú fan-coil
- A fan-coil egy ventilátoros hőcserélő, amelyben a hőleadó az a vizes rendszer vízcsövei, amiben a melegvíz vagy hidegvíz áramlik. Ezeket úgy néznek ki, mint a klíma beltéri egysége csak a hőleadó közeg víz. Ezekkel is hatékonyan tud működni a hőszivattyú, elegendő az alacsonyabb előremenő vízhőmérséklet. Típusait tekintve sok más kinézet közül válogathatunk:
- légcsatornázható fan-coil
- kazettás-fan-coil
- parapet/mennyezeti fan-coil
- magasoldalfali fan-coil
- A fan-coil további előnye, hogy mind a fűtést, mind pedig a hűtést meg lehet oldani ezzel a beltéri egységgel. Azonban számításba kell venni, hogy egy Fan-coil-os rendszer kiépítéséhez komoly tervezés és számítás szükséges a megfelelő méretezés érdekében és az anyagikakat tekintve jobban járhatunk, ha a hőszivattyú mellé néhány mono split klímát telepítünk hűtésre.
Ennél a pontnál fontos megjegyezni, hogy, amennyiben már meglévő (kondenzációs) gázkazános rendszerünk van, a hőszivattyús rendszer kiépíthető mellé és alkalmazható az úgy nevezett bivalens fűtési mód. Ez azt jelenti, hogy egy adott hőmérsékletig a hőszivattyú működik (-5 °C például), viszont adott hőmérséklet alatt, amikor már nem tud annyira hatékonyan üzemelni a hőszivattyú (romlik a CoP értéke és akár már a leadható teljesítménye is komolyabb mértékben csökken), a rendszer átkapcsol gázkazános működésre egy automatika segítségével. A hőszivattyú a klímához hasonlóan a hőmérséklet csökkenésével veszít a hatékonyságából és a névleges teljesítményét se tudja már leadni. Egy 10 kW-os hőszivattyú például -15 °C-ban alig több, mint 5 kW fűtési teljesítményt képes leadni saját erejéből (sok gépben van vagy beköthető elektromos fűtőbetét, ami a hidegebb napokon ki tudja ezt a teljesítményt pótolni, de egy fűtőbetét úgy működik mint egy villanykazán, tehát 1 kW felvett villamosenergiából 1 kW fűtési energiát képes előállítani). Ezen okokból kifolyólag elengedhetetlen a megfelelő méretezés és számítás.
Mekkora hőszivattyút válasszak? Mire figyeljek egy hőszivattyú elhelyezésénél?
A legegyszerűbb és legprecízebb megfogalmazás arra, hogy mekkora teljesítményű hőszivattyúra van szükségünk az az, hogy megnézzük mekkora az ingatlan hővesztesége. Ehhez egy hőszükséglet számítást kell elvégeztetni a megfelelő szakemberekkel. Ez alapján pontosan meghatározható az a teljesítmény, amire nekünk télen és nyáron szükségünk van, beleszámítva, hogy hőszivattyúval szeretnénk-e a háztartási melegvízet is előállítani. Fontos megjegyezni, hogy a rendszer túlméretezése nem jó megoldás, mert a hőszivattyús rendszer sokszor fog ki és bekapcsolni, ami hamar tönkremenetelhez tud vezetni.
Továbbá még két elengedhetetlen dolog van, amire figyelnünk kell a hőszivattyú telepítését megelőzően. Az egyik a hanghatás. Mivel ezek nagyobb berendezések, ezért értelemszerűen nagyobb a hangterhelésük is, mint egy split klíma kültéri egysége. Fontos, hogy amennyiben lehetséges ne hálószoba ablak alá rakjuk, mert akár télen is behallatszódhat. Amennyiben lehetőség van rá, ne a falra rakjuk, mert a hőszivattyú működése során az ingatlan szerkezetén keresztül átviheti a rezgést, ami komoly hatást eredményezhet a házon belül. A legoptimálisabb elhelyezés a faltól néhány méterre, megfelelő alapra helyezés, hogy minden oldalról meglegyen a szükséges szerelési távolság. Ezen felül a gépek komolyabb szélterheléssel is rendelkezhetnek, ezért sokszor érdemesebb az ingatlannal párhuzamosan elhelyezni, hogy ne a szomszéd kerítését vagy a saját növényeinket fújja, mert akkor búcsút inthetünk a növényeknek, valamint a szomszédot is zavarhatja mind a hang, mind a szélhatás. Fontos, hogy megfelelő helyre irányítsuk a hangot és a szelet is ne alakuljon ki szélcsapda, ami fel tudja erősíteni a hangot is. Éppen ezért nagyon fontos, ha szeretnénk hűtésre és / vagy akár használati melegvíz előállításra használni a gépet megfelelő helyre telepítsük, mert ekkor nem csak télen fog üzemelni a gép, hanem ősszel, tavasszal és nyáron is, amikor már ablakot nyitnánk, kiülnénk a kertbe és a teraszra és zavaró lehet a folyamatos vagy időszakos búgó hang. Megoldás lehet a hőszivattyú kültéri egységének a megfelelő körbeépítése (megfelelő szerelési távolságok meghagyásával), mert ezzel tudjuk irányítani a szél és hangterhelést kicsit jobban és akár hangszigetelést is tudunk bele rakni. Ezen felül védjük kicsit az eső és a hó ellen, mert olyan időben magasabb a páratartalom és rontja a hőszivattyú hatásfokát. Sok esetben az a plusz néhány méter csövezés megérheti nekünk a békességet.
Hőszivattyú telepítésének költségei
A hőszivattyú telepítésének költségei nagy függhetnek a következő tényezőktől:
- Monoblokk levegő-víz hőszivattyú
- Osztott rendszerű levegő-víz hőszivattyú
- Osztott rendszerű levegő-víz hőszivattyú integrált HMV tartállyal
- A hőszivattyú márkája
Hőszivattyú telepítésének hozzávetőleges költségei:
- Hőszivattyús gépház kialakítás: nettó 400.000 – 600.000.- Ft.
- Hőszivattyú vezérlésének elkészítése: nettó 100.000 – 200.000.- Ft.
- Monoblokk hőszivattyú telepítése: nettó 150.000.- Ft.
- Osztott rendszerű hőszivattyú telepítése: nettó 150.000.- Ft.
- Rézcső szerelés ár: nettó 15.000.- Ft./méter
- Új építésű családi ház vízszerelés és szerelvényezés munka: egyéni felmérést és egyeztetést igényel
- Fűtés alapszerelés munka – egyéni felmérést és egyeztetést igényel
A fent említett értékek hozzávetőleges árak. Előzetes egyeztetés és helyszíni felmérés minden esetben elengedhetetlen. A felmérés során alakul ki a végleges telepítési és beüzemelési ár. Az árajánlat során van lehetőség gépészeti munkálatokra is ajánlatot kérni. A hőszivattyú garanciális beüzemelése típusonként és márkánkét változhat.
Hőszükséglet számítás
A hőveszteség és a hőszükséglet ugyanazt az épületenergetikai mérőszámot takarja, csak eltérő logikai közelítéssel, melyet az alábbiakban mutatunk be. A hőszükséglet számítás annak az energiaáramnak (teljesítmények) a meghatározása, amely az adott éghajlati területen várható leghidegebb időjárási feltételek mellett az elvárt belső hőmérséklet kielégítő biztonságú fenntartásához szükséges és elégséges. A számítás -11 és -15 °C közötti külső és 20-24°C-os belső hőmérsékletet feltételezve kell elvégezni.
A hőveszteség az épületből/szobából a környezetbe távozó energiaáram. A hidegebb tér irányába történő hőáramlás transzmissziós (sugárzásos). kodukciós (vezetéses) és konvekciós (hőáramlásos) úton történhet. Az elvesztett hő egy részének pótlását a belső nyereségek (háztartási eszközök, világítás), más részét a fűtés fedezi. A passzívházak úgy vannak megtervezve, hogy a használat közbeni nyereségáramok éppen fedezzék a hőveszteséget, így ne legyen szükséges hagyományos fűtési rendszer kiépítésére.
Egy épület hővesztesége a határoló felületek nagyságától, a határoló felületek hőátbocsátási tényezőjétől (hőszigeteltségétől), valamint a külső és belső hőmérsékletek különbségétől (°C) függ. A hőveszteséget sem a radiátor-, sem a kazán-, sem a termosztát típusa nem befolyásoljam kizárólag az épületszerkezetek és a külső-belső hőfokok közötti különbség határozza meg. A kazán illetve radiátor méretezés azon pillanatnyi hőveszteség alapján történik, ami a leghidegebb téli napok külső hőmérsékletének fennállásakor jelentkezik.
Lakóház hőszükséglet számítás árai:
- 200 m² alapterületig bruttó 40.000.- Ft.
- 200 m² alapterület felett bruttó 60.000.- Ft.
A hőigény számítás pontos elvégzéséhez részletesen méretezett alaprajz szükséges, amely tartalmazza az alábbi információkat:
- helyiségek pontos mérete
- az ingatlan falainak, födémjének és aljzatának vastagsága, típusa és ezen szerkezetek rétegrendjei
- ingatlan tájolása
- nyílászárók méretei és típusai
- fűtött és fűtetlen helyiségek
Ipari vagy üzleti létesítmény esetén más típusú kalkulációt kell végezzünk. Az alábbi ingatlanoknál van szükség ipari hőszükséglet számításra:
- Raktárépület
- Konyha
- Üzlethelyiség
- Iroda
- Műhely
- Üzemcsarnok
- Múzeum
- Szálloda
Amennyiben ipari hőszükséglet számításra van szüksége, a munkavégzés díja: bruttó 15.000.- Ft/mérnökóra.
A helyszíni felmérés után egy árajánlatot küldünk ki a megrendelő részére, ahol pontosan leírjuk, hogy mennyi mérnökórát vesz igénybe a számítás és a hozzá kapcsolódó munkafolyamatok elvégzése. Ezt követően eldöntheti elfogadja-e az ajánlatunkat.
Árajánlat kéréséhez keressen minket az info@complexbt.hu e-mail címen, +36-30-387-0076 telefonszámon vagy személyesen az üzletünkben.