A vízfelszín felett elhelyezett szivattyúk sokszor olcsó és praktikus megoldást jelentenek egy öntözőrendszer vízellátására. Legfontosabb szabály, hogy csak akkor használjunk ilyen szivattyút, ha az üzemi vízszint és a szivattyú szívócsonkja közötti távolság kisebb, mint 7 m. Az elméleti maximum a szívásmagasságra kb. 10 m (ez a légköri nyomásmagasságnak felel meg tengerszinten), de a gyakorlatban ez ne legyen több, mint 7 m. Tulajdonképpen a centrifugálszivattyúk szívási hatásfoka 5 m-es szívómagasság alatt már nem optimális. A kútban lévő nyugalmi vízszint az a vízszint, amit egy használaton kívüli időszakban megmérünk egy kútban. Ezzel szemben az üzemi vízszint az az érték, amit terhelés alatti (az öntözőrendszer által fogyasztott vízmennyiség kivétele melletti) méréssel kapunk és nagyon fontos, hogy számunkra ez az érték a lényeges. Az üzemi vízszint fúrt kutakban gyakran nagy eltérést mutat a nyugalmi vízszinthez képest. A szivattyú lábszelepe minimálisan 1 m-rel legyen a kút talppontja felett.
A szivattyú kiválasztásakor adjuk össze a szívó és nyomóág geodétikus veszteségeit, majd adjuk hozzá az áramló folyadék súrlódásból eredő (cső, szelepek, idomok) nyomásveszteségeit, végül az öntözőrendszer üzemi nyomásigényét, majd nézzük meg, hogy ennél az összesített nyomásértéknél (szükséges szállítómagasság) melyik típus biztosítja az öntözőrendszer által (üzemi nyomáson) fogyasztott vízhozamot. (Lehet fordítva is, a lényeg, hogy válasszunk egy megfelelő munkaponton dolgozó modellt).
Pl.: Ha 5 m a szívómagasság és egyetlen szórófejünk 80 m-re van a szivattyútól, illetve 15 m-rel magasabban helyezkedik el és 32-es 10 baros cső fut a fejig idomok nélkül, a szórófej vízfogyasztása pedig 50 l/perc, akkor a következőképpen járjunk el: Adjuk össze a 0,5 + 1,5 bar magassági veszteséget, majd adjuk hozzá a táblázatból 50 l/perc értéknél leolvasott súrlódási nyomásveszteség értéket 0,8-al megszorozva (hiszen a táblázatban mutatott érték 100 m-es csőszakaszra vonatkozik). Így 0,5 + 1,5 + 0,9 bar értéket kapunk, ehhez hozzáadjuk a fej 4 baros nyomásigényét, ami összesen 6,9 bar-t jelent. Ekkor keressünk egy olyan szivattyút, amely 50 l/perc vízmennyiséget ad kb. 7 bar nyomáson. Inkább legyen kicsit felülméretezve a rendszer, mint alulméretezve. Szivattyúnk idővel kopik majd, tényleges teljesítménye csökkenhet. Ha sok szórófejünk van egy zónán, akkor a csövön fellépő nyomásveszteség számolásakor gyakorlatban a zóna vízfogyasztását 0,7-el szoktuk szorozni, majd a csökkentett vízfogyasztás értékhez tartozó nyomásesést nézzük ki a táblázatból, így nem kell fejtől fejig külön-külön számolgatni a nyomásveszteségeket.